Významné osobnosti

František II. Rákoczi / II. Rákóczi Ferenc

František II. Rákoci (27. marec 1676 Borša – 8. apríl 1735 Tekirdag, Osmanská ríša) bol sedmohradský veľmož a vodca posledného protihabsburského stavovského povstania v rokoch 1703 až 1711. 
Životopis

V roku 1707 cestou do Rožňavy po dobití Košíc a taktiež roku 1711 krátky čas pobýval v turňanskom kaštieli.

II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.), magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem. 
Életrajz

1707-ben Kassa ostroma után Rozsnyóra menet és úgyszintén 1711-ben rövid ideig a tornai Keglevich-féle kastélyban tartózkodott, amikor megpróbált ellenállást tanúsítani, de erejét hamarosan megtörték.

Alexius Cörver / Cörver Elek

Alexius Cörver (19. máj 1714, Turňa – 4. jún 1747, Nitra) bol teológ, filozof a matematik. 
Životopis

Narodil sa v Turni

Cörver Elek (Torna, 1714. május 19. – Nyitra, 1747. június 4.) piarista rendi tanár volt, filozófus és matematikus volt. 
Életrajz

Tornán született.

Ján Cörver / Cörver Nepomuk János

Ján Cörver (16. septembra 1715, Turňa - 12. augusta 1773, Viedeň) bol vedúcim piaristickej rehole.

Narodil sa v Turni

Cörver Nepomuk János (Torna, 1715. szeptember 16. – Bécs, 1773. augusztus 12.) piarista rendi tartományfőnök volt. 
Életrajz

Tornán született.

Matej Bel / Bél Mátyás

Matej Bel (24. marec 1684, Očová – 29. august 1749, Bratislava) bol polyhistor, encyklopedista, pedagóg, evanjelický kazateľ, priekopník slovenského osvietenstva, jeden z najvýznamnejších európskych vedcov 18. storočia, zakladateľ modernej vlastivedy v Uhorsku a vzor francúzskeho encyklopedistu Diderota. 
Životopis

Matej Bel okolo roku 1730 pochodil skoro všetky zákutia Turňanskej župy a pravdaže nevynechal ani Turňu.

Bél Mátyás (Ocsova, 1684. március 24. – Pozsony, 1749. augusztus 29.) magyar és szlovák felmenőkkel rendelkezőmagyar író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós. A 18. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának az egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a "magnum decus Hungariae" címet kapta ("Magyarország nagy dísze"). 
Életrajz

Bél Mátyás az 1730-as években bejárta Torna vármegyét. Természetesen Tornára is ellátogatott és leírásában visszatükrözi az akkori időket. 
Írásai Tornáról

František Kazinczy / Kazinczy Ferenc

František Kazinczy (27. október 1759, Érsemjén – 23. august 1831, Széphalom) bol maďarský šľachtic a jazykovedec. Odštartovaním jazykovej reformy sa zaslúžil o vznik modernej maďarčiny. 
Životopis

V septembri roku 1784 František Kazinczy prišiel do Turne na právnu prax k právnikovi turňanskeho majetku, Samuelovi Tarnói Mileczovi. Milecz bol skromný, utiahnutý, ale veľmi vzdelaný muž, ktorý radšej čítal teologickú literatúru, ako chodil do spoločnosti. Na mladého Kazinczyho mal veľmi dobrý vplyv. Kazinczyho napriek tomu lákala skôr spoločnosť, než štúdium kresťanských kníh. Radšej čítal svetovú literatúru a maľoval. Taktiež s obľubou vyhľadával spoločnosť mladých žien. Spoločenský život v Turni, rovnako ako v ostatných župných sídlach, v tom čase rozkvital. Kazinczy spolu s Mileczom často navštevovali miestneho farára, Jána Hajnalkőyho, ktorý bol prekladateľom Homéra. Kazinczy u neho prečítal množstvo diel klasickej literatúry. Básnik sa aj neskôr rád vracal do mesta a nikdy nezabudol na časy, ktoré strávil v kaštieli Keglevichovcov.

Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 22.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. 
Életrajz

1784 szeptemberében érkezett Tornára a tornai nagybirtok ügyvédjének, Tarnói Milecz Sámuelnek joggyakornokaként. Milecz szerény, visszahúzódó, ám rendkívül művel férfi volt, aki a társaságnál jobban kedvelte a teológiai könyveket, és nagyon jó hatással volt az ifjú Kazinczyra. Kazinczyt inkább a társaság vonzotta, kálvinistaként nem vallási könyveket, hanem világi műveket olvasott, és szívesen festegetett. Előszeretettel kereste ifjú hölgyek társaságát. Torna akkoriban nyüzsgő társadalmi életet kínáló megyeszékhely volt. Kazinczy Mileczcel együtt, aki nem vezetett háztartást, a helyi plébános, Hajnalkőy János állándó vendége volt. A művelt, Homéroszt fordító pap otthonában Kazinczy a klasszikus irodalom sok jelentős műveit elolvasta. A költő később is szívesen visszatért a városba, nem felejtette el azt az időt, amikor a Keglevich-kastélyban lakott.

Mór Jókai / Jókai Mór

Mór Jókai (18. februára 1825, Komárno - 5. mája 1904, Budapešť) bol maďarský spisovateľ. 
Životopis

Jedného leta 80. rokov 19. storočia Mór Jókai zavítal do Turne aby sa pokochal v historických pamiatkách. Jedného dňa za úsvitu ho správca z nepozornosti zamkol v kostole. Vtedy Jókai objavil v lodi kostola fresky z 18. storočia, ktoré boli zabielené. Z kostola sa dostal až ráno, keď mu dvere otvoril farár pred omšou. Spisovateľ ponúkol 100 zlatých na obnovu fresiek.

Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. 
Életrajz

Az 1880-as évek egyik nyarán Jókai Mór Tornán tartózkodott. Egy reggel, még a hajnali harangszókor engedte be a templomba a harangozó, de feledékenységből rázárta az ajtót. A templomhajóba ekkor fedezte fel Jókai a 18. századi freskókat, melyek be voltak meszelve. Csak a reggeli misénél, amikor a plébános feljött, szabadult ki a templomból. Az író 100 aranyat ajánlott fel a freskók helyreállítására, és így a műértők szakavatott kezei által a freskók ismét napvilágra kerültek.

Fresky v turňanskom kostole nájdené Jókaim / A tornai templomban Jókai által megtalált freskók

Mária Bartóky / Péchyné Bartóky Mária

Mária Bartóky (1867-1944) - bola spisovateľka a redaktorka denníka Nagyasszony.

So svojim manželom Gášpásom Péchym (turňanský hlavný slúžny) žila v Turni. Manželský pár je pochovaný v miestnom starom cintoríne.

Péchyné Bartóky Mária (1867-1944) - írónő volt, aki a Nagyasszony (A Prágai Magyar Hírlap havi melléklete) című lapot szerkesztette.

Férjével, Péchy Gáspár tornai főszolgabíróval Tornán éltek és a helyi régi temetőben vannak eltemetve.

Zdroje / Források:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.

Fecsó, P.: Turňa nad Bodvou. Bývalé župné sídlo. Malá vlastivedná knižnica č. 37. Komárňanské tlačiarne a vydavateľstvo, Komárno, 1998.

Juhász Attila: A tornai plébánia története. Pont kiadó, 2002.